Disszertáció - PPKE BTK

TARTALOMJEGYZÉK
EL?SZÓ 2
A MAGYAR KÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉNEK KEZDETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZTI
MAGYARORSZÁGON 3
A KEZDETEK 3
SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 3
A VIDÉKI MAGYAR KÖZÖSSÉG 3
A KÖZÖSSÉG IDEOLÓGIÁJA 3
A KÖZÖSSÉG GYAKORLATI TEVÉKENYSÉGE 3
A MAGYAR KÖZÖSSÉG AZ ELLENÁLLÁSBAN 3
A MAGYAR KÖZÖSSÉG TÖRTÉNETE 1945 UTÁN 3
A SZERVEZETI KERETEK ÚJJÁSZERVEZ?DÉSE 3
A KÖZÖSSÉG POLITIKAI VONALÁNAK 1945 UTÁNI TEVÉKENYSÉGE 3
WeiSSHAUS ALADÁR MOZGALMA és a Magyar közösség 3
Weisshaus Aladár és mozgalma 3
Kapcsolat a Magyar Közösséggel 3
A vád 3
UTÓSZÓ 3
IRODALOMJEGYZÉK 3
Melléklet: Életrajzok
EL?SZÓ
"AZ FKGP szétdarabolására irányuló taktikában alapvet? változást
hozott a kommunisták számára az az információ, mely szerint 1946. december
közepén a biztonsági szervek egy illegális szervezkedés nyomaira bukkantak.
Ebb?l kreálták a Magyar Közösség pere néven ismertté vált úgynevezett
»köztársaság ellenes összeesküvést«, amely kapóra jött az MKP-nak. Nem
kellett mást tennie, mint a kisgazdapárt felé kiterjesztenie, s nagyobb
bomlási folyamatot tudott ezáltal elindítani az FKGP-ben, mint eddig
bármikor. 1946 decembere és 1947 júniusa között olyan szövevényes ügybe
keveredik a fiatal magyar demokrácia, amelynek minden vonulata Kovács Béla
elhurcolásához és Nagy Ferenc lemondatásához, a kisgazdapárt hatalomból
történ? kiszorításához vezet"[1] - foglalja össze Palasik Mária a Magyar
Közösség kapcsán kirobbant összeesküvési per politikai következményeit.
A Közösség kapcsán kirobbant koncepciós persorozat, mely 229 vádlott
részvételével 7 per megrendezését jelentette, a II. világháború utáni
magyar történelem alakulása szempontjából sorsdönt? pillanat. Azon túl,
hogy Varga Bélát, Nagy Ferencet a perrel és a Magyar Közösséggel
összefüggésben sikerült lemondásra és emigrációba kényszeríteni, Kovács
Bélát törvénytelen módon, minden bírósági eljárás nélkül a Szovjetunióba
hurcolni, a Kisgazdapártot és a Parasztszövetséget végérvényesen
meggyengíteni, az is egyértelm?vé vált, hogy nem egy demokratikus rendszer,
hanem egy kemény diktatúra van kibontakozóban. E perben alkalmazott
módszerekkel a szovjet irányítás alatt álló kommunista párt világossá
tette, hogy a magyar politikai élet játékszabályai már nem a jogállamiság
mentén m?ködnek. E pert?l kezdve a magyar politikai élet a diktatórikus
rendszerek logikája szerint m?ködik, amikor a hivatalos állásponttól eltér?
politikai koncepció gyanúja is az összeesküvés vádjával fenyeget.
Ebben a sorsdönt? politikai színdarabban f?szerepet osztottak a Magyar
Testvéri Közösségre. A persorozat koncepciójának megfelel?en a Közösség a
f? b?nbak: minden bomlasztó és a fiatal magyar "demokráciát" veszélyeztet?
cselszövés melegágya, a reakciós és fasiszta elemek gyülekez?helye. A
szakirodalom a közösségi perekkel, mint a magyarországi kommunista
diktatúra els? koncepciós persorozatával számos tanulmányban, monográfiában
foglalkozott, annak minden következményét részletesen elemezve. Ennek
ellenére a Magyar Közösség történetének tudományos igény? feldolgozása ez
idáig nem történt meg. A tudományos munkákban, egy-két tanulmánytól
valamint Kiss András 1969-ben megjelent munkájától[2] (mely lényegében a
perben felvázolt koncepció újrafogalmazása) és Csicsery-Rónay István 1998-
ban megjelent kötetét?l[3] eltekintve, a Közösség kizárólag csak a per
kapcsán kerül szóba. Ez idáig nem történt meg hitelt érdeml?en e titkos
társaság történetének a per koncepciózus megközelítését?l független
elemzése.
E dolgozatban arra teszek kísérletet, hogy ezt a munkát elvégezzem; a
Közösség történetét, a politikai életben, a különböz? történelmi
korszakokban betöltött szerepét ismertessem, a titkos társaság szellemi
irányultságát és programját mindenféle koncepciótól megtisztítva
felvázoljam.
A MAGYAR KÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉNEK KEZDETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZTI
MAGYARORSZÁGON A KEZDETEK Csicsery-Rónay István, aki maga is a Magyar Közösség felavatott tagja,
az összeesküvés per vádlottja, monográfiájában[4] a 20-as évek elején
Erdélyb?l Magyarországra áttelepült értelmiségi csoport körül látja a
Közösség szellemi gyökereit. Ambrus Pál, Jónás Áron, Dániel Áron, Nagy
Domokos, Balázs István, Palló Imre, Doros Gábor, Zaláni Kiss János, Vákár
Artúr, Csomóss Miklós, Vég János, Keresztes Ede, Veress Gábor baráti
asztaltársasága volt a Testvéri Közösség magja.[5] A titkosság és a
szervezeti felépítés gyökerei nagy valószín?séggel egy Erdélyben m?köd?
titkos társaság környékén keresend?k.
A kezdetben leginkább egy zártkör? baráti társasághoz hasonló közösség
els? nagyobb átalakulása Rákosi Jen? postatiszt nevéhez f?z?dik.[6] Rákosi
szervez?munkájának eredményeképpen a harmincas évek elején a baráti
asztaltársaság jól szervezet titkos társasággá formálódott. Körvonalazódott
a szervezeti felépítés, a tagfelvétel szabályai, az avatási szertartás és a
kiképzés. A titkos társaság a konspirációs szabályoknak megfelel?en és a
hatékonyabb szervezést el?segítend? a nyílt alapszabályokkal rendelkez?
fed?szerv, a Rákóczi Balatonfürd? Egyesület cégére alatt m?ködött. A Fürd?
Egyesületnek balatonszepezdi telektulajdonosok lehettek a tagjai. Ezek a
telektulajdonosok alkották egy részét a társaságnak. Azoknak, akiknek nem
volt telkük, csak a szervezet titkos részéhez tartoztak.[7] A szervezet
titkos részét Magyar Titkos Közösségnek vagy Magyar Közösségnek
nevezték.[8]
A közösségi tagok havonta egyszer jöttek össze 10-15 f?s
asztaltársaságok formájában. Az összejövetelek szigorúan a konspiráció
szabályainak megfelel?en folytak. Mindig más és más tag lakásán gy?ltek
össze, hogy ne keltsenek felt?nést a rendszeres találkák. Minden egyes
összejövetelnek volt egy "alibi" témája, amit gondosan meg is tárgyaltak.
Így ha bárkinek fel is t?nt a találkozó, volt rá magyarázat. A tagok még az
egy asztaltársaságba tartozó társukat sem igen ismerhették, a vezet?ség
összetétele pedig ismeretlen volt a tagság el?tt. Az összeköt? kapocs a
vezet?ség és a tagság között Rákosi Jen? volt. Kezdetben az
asztaltársaságokat is Rákosi Jen? vezette. Amikor a csoportok száma olyan
nagyra n?tt, hogy egymaga már nem tudta ellátni ezt a tisztséget,
megkezd?dött a csoportvezet?k képzése. Az üléseken Rákosi vagy egy már
képzett vezet? tartott el?adást a vezet?ség által meghatározott témában. A
frissen belépett tagoknak tagszervez? el?adásokat tartottak, melyben
vázolták a társaság célkit?zéseit. Kés?bb, az úgynevezett öntudatosító
el?adásokban, rendszerint szociális kérdésekkel és a magyarság helyzetével
foglalkoztak. Az összejöveteleken tájékoztatták egymást, ki szorul
segítségre, és kihez lehet fordulni befolyásos helyeken segítségért. Tag
csak az lehetett, aki apai és anyai nagyapai ágon magyar származású, nem
hódol káros szenvedélyeknek és önálló keresettel bír. N? nem lehetett tagja
a társaságnak. A tagdíj a fizetések 2%-át tette ki.[9]
Azok az asztaltársasági tagok, akiket érdemesnek találtak a
csoportvezetésre, elnökképz? tanfolyamon vettek részt. Magyar Sándor, egy
erre érdemesnek tartott asztaltársasági tag, kiképzésére így emlékszik
vissza: "37 ?szén Rákosi közölte velem, hogy elnökképz? tanfolyamra kell
járnom. A képzés hat hétig tartott és körülbelül 20-22en vehettünk rajta
részt. Egy Szederjesi nev? fakeresked?, Múzeum körút 18. I. emeleti
lakására kellett mennünk, ahol három alkalommal folyt oktatás. F?ként a
külföldi titkos társaságokról és szervezésr?l volt szó. Negyedik alkalommal
elmentünk a hidegkúti elmegyógyintézetbe. Itt a f?orvos, Nyír? Gyula, tag,
megvizsgált minket, hogy alkalmasak vagyunk-e a vezetésre. Ötödik
alkalommal dr. Vásárhelyi Zoltán lakásán Rákosi elnökké avatott." [10]
Az új csoportvezet?k havi rendszerességgel Rákosival megbeszélést
folytattak a soron következ? találkozó témájáról. Ez a fórum lett kés?bb a
Rákosi Jen? vezetésével szembeni elégedetlenség színtere. Az új
csoportvezet?k kritizálták a szervezeti felépítés tisztázatlanságát, hiszen
Rákosi Jen? személyén kívül semmit nem tudtak a vezet?ségr?l, ismeretlen
volt a társaság politikai háttere, és aggódtak a tagdíjak miatt, ugyanis
egyfajta anyagi vonatkozású visszaélés gyanúja merült fel Rákosival
szemben.[11] 1938-ban nagy vita kavarodott a tisztázatlan kérdések körül,
ami 38 nyarán szakadáshoz vezetett. A társaság egy része Rákosi vezetésével
a Rákoczi Balatonfürd? Egyesület fed?szerv alatt m?ködött tovább. A
fürd?egyesület titkos vonala Imrédy 1938-as illegális szervezeteket
feloszlató rendelete után szétszéledt.[12] Legális formában azonban egészen
az 1947. januári feloszlatásáig m?ködött.[13]
Az elégedetlenked?k: Péter Ern?, Magyar Sándor, Szemes Ern?, Kémeri
Dezs?, Kiss Károly, Kincs Elek, Fáy Aladár, Arany Bálint, dr. Szabó Lajos,
Pogány Béla, Bende István vezetésével kiváltak a régi szervezetb?l. A
szervezeti m?ködést átalakították és új fed?szervet választottak: az 1919
óta legálisan m?köd? Honszeretet nev? társadalmi egyesületet, amely
nyilvánosan engedélyezett társadalmi egyesület volt egyesületi helyiséggel
és nyilvánosan választott vezet?séggel. Dr. Szabó Lajos ügyvéd
szervez?munkájának köszönhet?en sikerült a Közösségnek a szervezetbe való
beépülés.[14] Innent?l viseli a Közösség a Magyar Testvéri Közösség nevet.
Fél évig tar