Melléklet - PPKE BTK

ÉLETRAJZOK[1] Ambrózy Gyula (Nyíregyháza, 1884. febr. 12. - Szolnok, 1954. márc. 2.),
nemzetközi jogi író, a kormányzati kabinetiroda vezet?je
Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 1906-ban bírósági
szolgálatba lépett, 1914-t?l az igazságügyi minisztériumban teljesített
szolgálatot. 1921-t?l a kormányzói kabinetirodában m?ködött, 1942-ig mint
helyettes, majd mint annak vezet?je. F?leg a Nemzetek Szövetségével és a
trianoni szerz?déssel kapcsolatos nemzetközi jogi kérdésekkel foglalkozott.
Horthy környezetében a németellenes er?k vezet? személyisége. Bizalmi
pozíciójából a háborúból való kiugrásért és a zsidók mentéséért fáradozott.
A háború után Bereczky Albert, Tildy Zoltán és Szakasits Árpád nyilatkozata
alapján igazolták, amit kés?bb visszavontak. 1951-ben egy szolnok-megyei
tanyára kitelepítették, ahol rövidesen meghalt.
M?vei: A nemzetközi szerz?dések jogi kötelez? ereje, (Bp., 1918); A magyar
békeszerz?dés tervezetének jogi vonatkozásai az entente válaszjegyzéke
alapján, (Bp., 1925); A népszövetségi eszme reális tartalma, (Bp., 1925).
András Sándor (Lugos, 1899 - Kismarton, 1985), vezér?rnagy
Az olasz fronton harcolt az I. világháborúban, majd felvételt nyert a
Ludovika Akadémiára. 1926-1929-ig a Hadiakadémia hallgatója. 1934-1941-ig
repül? vezérkari szolgálatot teljesített, 1937-ben 2 hónapos repül?
megfigyel? szolgálatot lát el Spanyolországban. Az 1941 júliusa és
augusztusa között teljesített harctéri szolgálata után repül?csoport-
parancsnok (1942. május-október), majd a légier? vezérkari f?nöke 1942.
november és 1943. december között. Miután egy német követelés elutasítása
miatt lemondásra kényszerült, a Hadiakadémia parancsnoka lett. Az 1944-es
fegyverszüneti tervek kapcsán Horthy Miklós bizalmasai közé tartozott.
1944. december és 1945. január között a 10. gyalogos hadosztály
parancsnoka. 1945 januárjában sikerül átjutnia a szovjet csapatokhoz, és
csatlakozik a debreceni kormányhoz. 1945. februárjában Debrecenben a
honvédséget szervezte, melynek márciustól Vezérkari f?nöke. 1945
augusztusában saját kérelmére nyugállományba helyezik, ezzel kívánva
tiltakozni a HM Katonapolitikai Osztályán elkövetett brutalitások ellen.
Tagja a Magyar Közösségnek és az un. Földalatti F?vezérségnek. (a vád
szerint annak vezérkari f?nöke) 1946. szeptemberében weisshausista
összejövetelen is részt vesz. 1946. december 16-án tartóztatják le. A vád
ellene, hogy a katonai szervezkedés szellemi atyja és megszervez?je. Els?
fokon halálra ítélték, amit másodfokon 10 évi kényszermunkára enyhítenek.
Résztvev?je volt 1956 okt.-ben a váci börtönb?l való kitörésnek. A
forradalom után emigrált, Kanadába telepedett le, 1978-ban visszatért
Európába, 1985-ben bekövetkezett haláláig Kismartonban él.
Irodalom: Gosztonyi Péter, Politikusok, katonák, események, München
Arany Bálint (1901-1987), mérnök
Egyenes ági leszármazottja Arany Jánosnak. Édesapja a rinyaújlaki
református iskola igazgatója, nyolc testvér közül a legid?sebb fiú. A
csurgói református gimnáziumban érettségizett. A budapesti m?egyetemen
szerzett a gépészmérnöki diplomát 1925-ben. A Svéd Golyóscsapágy Rt. (SKF)
alkalmazta 1929-ben, ahol 58 éven át végzett mérnöki munkát. Mint
tervez?mérnök jelent?s szerepe volt a golyóscsapágyak magyarországi
elterjesztésében. 1935-ben feleségül vette Köpeczy Ilonát. A harmincas évek
elején tagja lett a Magyar Közösségnek, ahol aktív szervez?munkát vállalt.
Része volt a Turul Könyvkiadó és a Magyar Út c. hetilap anyagi
megalapozásában és fejlesztésében. A II. világháború idején részt vett a
nemzeti ellenállásban a Magyar Függetlenségi Mozgalom vezet? tagjaként.
1945-t?l a Független Kisgazdapárt Szervezési Osztályának vezet?je. Háború
után tagja az úgynevezett Hetes Bizottságnak, és a Közösség 1947.
szeptemberében újraválasztott vezet? testületének, a Vezértanácsnak, ahol a
vidéki szervezésért felel?s munkacsoport vezet?je. 1946. decemberében
tartóztatták le. Az ÁVO-n kicsikart vallomását a népbírósági tárgyaláson
visszavonta, amiért pótnyomozásra az NKVD Vilma királyn? úti szállására
került. Személyén keresztül kívánták Kovács Bélát kompromittálni, a
koncepció szerint az ? feladata lett volna Kovács Béla beszervezése a
Közösségbe.[2] A Donáth-perben el?bb életfogytiglani kényszermunkára
ítélték, majd az ítéletet 12 évi fegyházbüntetésre változtatták. 1956.
szeptemberében szabadult. Kémeri Dezs? és Kiss Károly halála után a
közösségi tagok szellemi vezet?je. Szabadulása után az SKF-nél folytatta
mérnöki munkáját, de rend?ri zaklatások kísérik élete végéig.
M?vei: Koronatanú, emlékirat 1945-1957, Bp. 1990
Báró Atzél Ede (1906 - ?) közgazdász, agrárpolitikus
Dél-Erdélyi bárói család gyermeke, Wass Albert unokatestvére. Vasas-
Szentgotthárdon és Mez?-Záhon nevelkedett, majd a kolozsvári református
kollégium diákja. Egyetemi tanulmányait Németországban végezte. Gróf
Bethlen Beátát, Bethlen István unokahúgát vette feleségül. Erdély 1940-es
visszacsatolásakor a polgári önvédelmi szervez?dés, a Wesselényi
Lövészegyletet alapítója és elnöke, melynek célja a nem katonaköteles
fiatalokat egy esetleges, a románok vagy a németek elleni partizánháborúra
a kiképezni. Részt vett a nemzeti ellenállási mozgalomban. A Magyar
Hazafiak Szabadság Szövetségének (MHSZSZ) vezet?ségi tagja, és annak
képvisel?je a Magyar Nemzeti Felszabadító Bizottságban (MNFB). Az orosz -
magyar fegyverszüneti delegáció el?készít?je és tagja a kormányzó
megbízottjaként. A nyilas puccs után a fegyveres ellenállás harcosa.
Katonai alakulatot szervezett, melynek élén vasúti vonalakon robbantásokat
végzett. A honvéd tisztikar részére németellenes röpiratot adott ki. Köröz?-
parancsot adtak ki ellene azzal, hogy bárki megtalálása esetén agyonl?heti.
Szügyi Zoltánnal, a Szent László hadosztály parancsnokával több ízben
tárgyalt, hadosztályának nyugati zónába való átvezénylésér?l. 1944.
decemberében az MNFB megbízásából a gödöll?i orosz katonai parancsnoksághoz
ment, ahonnan nem tért vissza.
Irodalom: Wass Albert, Most testvérbátyámról szólok..., Erdélyi Magyarság,
1(2002), 17, Katona Szabó István, Ki volt báró Atzél Ede, Erdélyi
Magyarság, 1(2002), 18.
Auer Pál (1885 - 1978) ügyvéd, publicista, jogász
1919-ben Magyarországot képviselte a Nemzetek Szövetségét el?készít?
nemzetközi konferencián. 1921-ben a Határmegállapító Bizottság tagjaként
sikerült apróbb módosításokat elérnie. A két háború között ügyvéd. 1926-ban
a frankhamisítási ügyben a francia államot képviselte. Kés?bb számos
francia érdekeltség? cég igazgatósági tagja volt. 1924-t?l a Páneurópai
Unió magyar osztályát vezette. 1936-ban a Nemzetek Szövetsége reformját
célzó javaslat kidolgozója. A Kossuth párt jelöltjeként a f?városi
törvényhatósági bizottság tagja (1926 - 31). 1943-ban belépett az FKGP-be.
Németellenessége miatt 1944-ben illegalitásba kényszerült. Tagja lett a
Budapesti Nemzeti Bizottságnak, az Ideiglenes Nemzetgy?lésnek, majd 1945.
nov.-ben újraválasztották. Az FKGP, majd a Nemzetgy?lés Külügyi
Bizottságának elnöke lett, az 1946 márc.-i pártközi értekezleten támogatta
a kompakt magyar tömbök hazánkhoz csatolását. Az év végét?l hazánk párizsi
követe, de 1947 jún.-ban ? is lemondott, tiltakozásul Nagy Ferenc
eltávolítása miatt. Párizsban élt, élénk közéleti és publikációs
tevékenységet fejtett ki az Európa Mozgalom és a politikai mozgalmak
keretében. A Magyar Nemzeti Bizottmány tagja, 1954-t?l alelnöke. 1960-tól a
Magyar Bizottság tagja.
Bálint Sándor (Eger, 1912 - ?), tisztvisel?
1938-tól tagja a Magyar Közösségnek Bende István beszervezésének
köszönhet?en. Kiss Károly sz?kebb baráti köréhez tartozott. A Közösség
egyik avatója és kiképz?je. 1945 után a már felavatott, de még ki nem
képzett tagok felkészítését végzi. Neve alatt kereskedelmi ügynökség
alakult, közösségi t?kével a közösségi tagok megsegítése céljából. Lakásán
tárgyal Donáth György, Kiss Károly és Fitos Vilmos a Közösség
újjászervezésér?l. 1947-ben újjáalakuló Vezértanács tagja, a Közösség
szervezésével megbízott munkacsoport vezet?jeként. 45 után a
Parasztszövetség egyik osztályvezet?je. A Mistéth-perben joger?sen 8 évi
fegyházra ítélték.
Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886 - 1944), újságíró, politikus
1911-ben öccsével együtt halálosan megsebesítette Áchim András parasztpárti
politikust. Az ezt követ? vizsgálat során felmentették. 1918-ban a MOVE
egyik alapító tagja, a Szózat c. fajvéd? lap szerkeszt?je (1919-26). 1925-
ben vitézi címet kapott (err?l kés?bb lemondott). 1928-ban kilépett a
Fajvéd? Pártból, eltávolodott a jobboldaltól. 1930-ban megszervezte a
Nemzeti Radikális Pártot, mely 1936-ban egyesült a Kisgazdapárttal.
Országgy?lési képvisel? (1931- 35, 1939 - 44). Több németellenes lapot is
szerkesztett, pl. a Szabad Szót is. 1942-ben bekapcsolódott a Magyar
Történelmi Emlékbizottság munkájába. 1944. márc.-ban a Gestapo elfogta,
okt.-ben kiszabadult és a Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága elnöke
lett. 1944. nov.-ben a nyilasok elfogták. A dec. 6-8. között tartott
statáriális tárgyaláson I. rend? vádlott volt, de mentelmi joga miatt ügyét
elkülönítették. Sopronk?hidára vitték, ahol mentelmi joga felfüggesztése
után halálra ítélték és kivégezték. Eredeti perének több vádlottját (Kiss
János, Tartsay Vilmos stb.) szintén kivégezték. A Magyar Közösség tagja
volt. Ballya László (1901 - ?), Post