GOMBOS IMRE

GOMBOS IMRE ÉLETRAJZA( 1916. november 19-én született Karcagon. Édesapja, Gombos Márton (1892-
1978.) tanyasi származású vasúti pályamunkás, majd üzemi altiszt. Édesanyja
Molnár Sára (1895-1974). Az elemi iskolát Karcagon végezte, majd a Karcagi
Református Nagykun Gimnáziumba járt. Közben Debrecenben a zeneiskolában is
tanult. A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-angol szakos tanárként
végzett. Nagy élmény volt számára, hogy az 1935-ös lengyelországi cserkész
világtalálkozón részt vehetett. 1939-t?l tagja a Soli Deo Gloria
szövetségnek. Alapító tagja és lakója volt a Bolyai Kollégiumnak. Györffy
Istvánnak köszönhet?en már diákként bekapcsolódott a falukutató mozgalomba,
s csatlakozott a népi írókhoz. A háborúban zászlósként szolgált Budapesten
és Kárpátalján.
1945-ben kezdte tanári pályáját a budapesti Lónyai utcai Református
Gimnáziumban. 1945 és 1949 között a Nemzeti Parasztpárt szakért?je, s a
Nagy-budapesti Választmányának póttagja volt. Miniszteri titkár a Vallás-
és Közoktatásügyi Minisztériumban, majd a Magyar Népi M?vel?dési Intézet
titkára, kés?bb igazgatója lett. A szövetkezeti és népi kollégiumi eszme
lelkes híve és terjeszt?je volt. 1947-ben feleségül vette Török Erzsébet
(1912-1973.) énekm?vészt. 1949-1956-ig Csepelen folytatta tanári pályáját,
majd két és fél évig szabadfoglalkozású író lett. 1958-tól 1963-ig az I.
István Gimnáziumban tanított. Az irodalmi szakkört is ? vezette.
Tanítványai közül sokan ismert irodalmárok, színm?vészek lettek, mint
például Bart István, a Corvina Kiadó igazgatója, vagy Kovács István
színm?vész. Az írói pálya göröngyösségét jelzi, hogy politikai okokból (a
Püski-per kapcsán) rend?ri felügyelet alatt állt 1962-1963-ban. 1963-tól
1978-as nyugdíjazásáig az Akadémiai Kiadó felel?s szerkeszt?je volt az
Angol osztályon, de nyugdíjazása után még egy évtizedig dolgozott a
kiadónak Itt sok fontos m? kiadásában vett részt szerkeszt?ként és
fordítóként. Például az ? szakmai irányításával jelent meg angolul öt
vastag kötetben a Magyar népzene tára és számos nagy magyar tudós könyve,
els?sorban a magyar és finnugor népek zenéjér?l. Élete a népköltészet és a népi kultúra igézetében telt. Már gyermekként,
ifjúként is ebben a népi értékeket ?rz? világban élt, s kés?bb alkotóként
sem tudott ett?l elszakadni. M?veiben az ízes kunsági nyelv jelenik meg
gyönyör? tájnyelvi kifejezésekkel és fordulatokkal. Ez egyik legnagyobb
m?vében, az Éjfél Vitéz cím? elbeszél? költeményben csúcsosodik ki. A
Magyar Olvasókönyv (A gimnáziumok és líceumok számára, 1945.) cím?
munkájában a Toldi köré csoportosította az irodalmi szemelvényeket, az
irodalomelméleti összefoglalást pedig a folklórból bontotta ki. Cikkezett
és el?adást tartott a Kalevaláról, a népzenér?l, írt Sinka Istvánról és
Erdélyi Józsefr?l, a rádióban el?adásai, összeállításai hangzottak el
többek között a népdalról, a népballadáról. Színm?vei gyakran szerepeltek a rádióban, a legnagyobb magyar m?vészek -
pl. Bessenyei Ferenc, Básti Lajos, Lukács Margit, Kiss Manyi -
tolmácsolásában. Több m?vét - például a Csóknak próbáját, vagy a Pataki
szüretet - a Déryné Színház több, mint 150-szer játszotta. Sok verse,
novellája és el?adása jelent meg, illetve hangzott el a rádióban. A köd
cím? versét Farkas Ferenc zenésítette meg. Fordítói tevékenysége igen jelent?s. E téren talán legjelent?sebb kötete az
Angol és skót népballadák, mely 1955-ben jelent meg. Sok nép irodalmából
fordított a manysitól az indiain és íren át az amerikai-ig. Számos
angolszász költ? és író - pl. Chaucer, Burns, Defoe, Lawrence, Yeats,
Whitman - m?vét fordította le. Fordításai az eredeti m?vek színvonalával
vetekszik. Az Akadémiai Kiadónál munkában töltött 25 éve alatt rengeteg
magyar tudományos m?vet fordított angolra, f?ként a népzene és néprajz
témakörében. Zeneszeretete és a zene mély ismerete tükröz?dik zenei tárgyú m?veiben. E
téren legnagyobb alkotása a Bartók és Kodály szerkesztette A magyar népzene
tára 3 vaskos kötetének angolra fordítása mintegy 3.000 oldalon. Fontos
m?ve Agatha Fassett Bartók amerikai évei cím? hiánypótló m?vének átültetése
magyarra. A cseremisz, csuvas és votják népdalokról szóló tudományos
könyvek angolra fordítása ugyancsak kiemelked? jelent?ség?. Az angol és
skót balladák zenei anyagát is beépítette balladafordítási kötetébe.
Kevéssé ismert, de fontos része munkásságának a nagy klasszikus
zeneszerz?k dalainak, áriáinak, illetve több nép - például a spanyol -
népdalainak magyarra fordítása. Irodalmi munkássága hatalmas. 360 m?vet alkotott 20 m?fajban a lírai
verst?l a színm?vön át a tudományos értekezésig. A 360 m?b?l 240 m?fordítás
mintegy 15 nép irodalmából. M?veinek terjedelme meghaladja a 10.000 oldalt.
Alkotásainak színvonala, értéke számokkal nem fejezhet? ki. Ehhez olvasni
kell verseit, prózai m?veit, m?fordításait. El kell kezdeni - letenni már
aligha lehet.
( Ebben felhasználtuk Körmendi Lajos A felfedezésre váró Gombos Imre (Éjfél
Vitéz, Karcag, 1999.) cím? írását.